Újváros – Workshop az építészről, az építőről, az épületről, a térről, és a lakóról

Elméleti

06.27. – 07.03.

Workshop-vezetők: Bartus Csilla, Csűrök Adél, Seress Anna, Pszota Dalma, Zsoldos Anna,Tremmel Márk, Győrfi Dániel

Workshopunk Dunaújváros építészetével és urbanisztikájával foglalkozik. Alapvetően elméleti műhelyként szeretnénk bekapcsolódni a táborba, mely során szövegeket olvasni és várostjárni fogunk, de az ott tapasztaltakat képzőművészeti alkotássá, térképpé, kollázzsá, és írássá szeretnénk formálni. Egy kérdésre keressük a válasz: az államszocializmusban épült ideális ipari város, hogyan tud tovább élni kapitalista valóságunkban és a jövőben? A workshopunk 4 napja (csütörtök, péntek, szombat, vasárnap) alatt ezt próbáljuk tematizálni. A várost öt léptékre osztva: az építész, az építő, az épület, a tér és a lakó által. Az építész, vagyis Weiner Tibor személye kapcsán, az ideális szocialista város koncepcióját vizsgáljuk, ennek elméleti hátterét, politikai és szoció utópiáját. De milyen lenne, ha ma terveznénk a várost? Hogy képzeled el a jövőben? Mit tervezne ma Weiner? Készítsünk új várostervet, térképet, montázsoljunk, AI generáljuk, rétegeljük a város régi és új szöveteit. Írjunk erről sci-fit, novellát! Az építő által, pedig, az építőmunkás személyét nézzük meg, a női építőmunkásokra fókuszálva, akiket a Rákosi-kor propagandája mitikus magasságokba emancipált. Kik voltak a híres, hírhedt malteroslányok? Megnézzük valós egyenjogosításról volt-e szó, vagy kizsákmányolásról.Megpróbáljuk megtalálni a város egyetlen épületét, amit csak női kezek építettek! Ki volt az álommunkás és ma, hogy álmodjuk meg őt? Az épületet építőelemeire bontjuk. Tudunk-e szóból építkezni? Építsünk házat szavakból, vagy írjunk építőanyaggal. Szöveget alkotunk, de nem tintával, hanem talált anyagokkal, hullámlemezre, téglára, textilre vagy amit a Duna partra mos. Mik a város placemaking helyei ma? De mit szánták eredetileg annak? A totális tervezettséget hogyan írta át a városlakó? Az államszocialista várostervezésének kulcsépületeit vetjük össze a később épült épületek funkciójával. Hogyan került templom a városba? Gyűjtünk helyi lapokat, építészeti és társadalomelméleti tanulmányokat és összemozaikozzuk őket eggyé. Narráljuk újra a várost! A lakó. Hogyan változott Dunaújváros lakossága a rendszerváltás óta? Mi maradt a munkáskultúrából? Hova tűnt a munkásosztály? Beszéljünk a város lakosságának társadalmi és kulturális szerepéről ma és egykoron. És kérdezzük is meg őket! Gyűjtsünk munkásfolklórt, gyártsunk újat!